„Ha valami csak „elműködget”.. nos ezekkel nem szabad szerintem foglalkozni, ami „elműködget”, akkor azoktól inkább meg kell szabadulni. Én ezen vagyok.”

„Mondjuk egy ötvenesekből álló reklámügynökség az milyen lenne? Szerintem az nagyon cool lenne. Az olyan lenne a reklámszakmában, mint az „Expendables” Hollywoodban, és az emberek szeretik az „Expendables”-t.”

„Tekerték a mókuskereket, akármilyen szép és csillogó mókuskerék is volt, tekerték, és nem gondolták végig, hogy mi lesz utána, hiszen nem volt rá szükség. Azt a felismerést, hogy kell egy „B” terv, és van egy olyan pillanat, amikor azon már dolgozni is el kell kezdeni, és nem csak ábrándozni – ezt jó együtt átélni.”

„Tíz évvel ezelőtt bennem az a kép élt a fiatal menedzserekről, hogy hullámok tetején hasítanak, szörföznek. Vannak örvények a hullámok között, de lehet nagyon hasítani. Ma – ha ezt a képet folytatom tovább – a hullám nekicsapódott egy sziklának.”

„Egyébként a levespiac borzalmas, ne tudjátok meg, hogy milyen rossz levesek vannak mindenhol. Ott van az éttermünk mellett egy profi szakács helye: ehetetlen. Tőlünk meg kérdezik, hogy mit végeztük, hát filmművészetit.”

„Miért csináljuk az egészet? Van egy egyszerű válasz, hogy valamit csinálni kell, az ember nem ülhet otthon. Volt ilyen elképzelésem, hogy el lehet otthon lenni, volt egy gyönyörű lakásunk, és ültem és olvasgattam, de hát ez a halál, ez biztos, hogy nem működik.”

„Az éles határ szerintem nem az, hogy most egy multinál dolgozunk, vagy saját vállalkozásban, vagy ilyen „patchwork” módon tesszük össze a hétköznapokat, hanem, hogy egyáltalán dolgozunk-e vagy nem, érdekes munkánk van, vagy sem.”

„A munkaerőpiacon egész egyszerűen értékelhetetlen egy 48 éves ember. Olyan pozíciókat töltöttem be, ami egy HR-es számára elképzelhetetlen, következésképpen feltehetőleg azonnal kidobta az életrajzomat, mielőtt bármi történt volna.”